Törökország hátat fordít a Nyugatnak és csatlakozhat a Globális Dél elitklubjához, a BRICS-csoporthoz. De hogyan végződhet majd a két világrend összecsapása? Volodimir Zelenszkij elnök „győzelmi tervvel” közeledne a háború végéhez. De vajon hogyan jöhetne létre az „igazságos béke”?

Fekete Ritának, a Hit Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének műsorában Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára fejtette ki gondolatait.

Személyesen engedélyezte Zelenszkij az Északi Áramlat felrobbantását – erről írt az amerikai Wall Street Journal. Bár a NATO országok stratégiai jelentőségű infrastruktúráját érte a támadás, a mai napig elmaradt a felelősségre vonás. De vajon hogyan rajzolhatja át az Északi Áramlat felrobbantása a nemzetközi viszonyokat? A Szilícium-völgy és a Wall Street harca teljesedhet ki az amerikai elnökválasztási küzdelemben. De végül Donald Trump vagy Kamala Harris hozhatja el az „amerikai álmot”?

Abban ma már mindenki egyet ért, hogy gigantikus fordulat megy végbe a világ hatalmi struktúrájában. A történelem nem igazán akar véget érni. Mi az átalakuló világrendben Magyarország szerepe?

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elsőként vehette át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Pro Facultate-díját, 2024. július 25-én, a budapesti Szent István Bazilikában. A díjátadóra a diplomaátadó ünnepségen került sor, a címzetes egyetemi tanári címek adományozásával együtt.

A Bayer Show vendége volt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Mindenki láthatja, hogy Orbán Viktor megtesz mindent, amit lehet és még annál is többet a béke érdekében. Nagyon-nagyon rossz dolog ez a háború, furcsa számomra, hogy sokan bagatellizálják ezt a kérdést, pedig mindenféle tekintetben kihat az életünkre. Nem is tudjuk felmérni, hogy ha majd egyszer vége lesz, akkor mennyi ideig fogja meghatározni a mindennapjainkat az a feltételrendszer, ami a háború után kialakul – mondta a Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című podcastjában, Huth Gergellyel beszélgetve.

Hol helyezkedhet el Magyarország a világhatalmi átrendeződésben?

A migrációs politikája miatt közel 80 milliárd forintos bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot az Európai Bíróság. A precedens értékű büntetés üzenet lehet a migráció-kritikus országoknak. Egy vezető brüsszeli lap közben arról ír, hogy egyre több nyugati fiatal elégedetlen a migráció okozta európai állapotokkal. De vajon mi hozhatna paradigmaváltást a migrációs válság kezelésében? Az EP-választás eredményei a regionális politikát is átalakította. De vajon az erőpólusok átrendeződése merre viheti tovább a kontinenst?

Európának egyenrangú nemzetállamok szövetségeként lehet jövője. Schmidt Mária jegyezete a Kossuth Rádióban.

Mondják, hogy a történelem az élet tanítómestere, a XX. század pedig sajnálatosan sok leckével szolgált a háborúk szörnyűségéről. Úgy tűnik azonban, hogy a mai európai vezetők semmit sem tanultak a kontinenst végigpusztító két világégésből. A történelem tanulságairól és a háborúk hatásairól Schmidt Mária történészprofesszorral, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával beszélgettünk.

104 évvel ezelőtt olyan tragédia ért bennünket, amely a mai napig égető seb a nemzetünk szívén. A trianoni diktátum a nemzet halálát kívánta, több mint egy évszázad elteltével mi mégis élünk és itt vagyunk. De mit jelent ma Trianon és vajon a traumából hogyan lehet nemzeti felemelkedéstörténet?

A Kossuth Rádió reggeli műsorában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mondta el gondolatait keresztény civilizációs örökségünkről, az európai kultúráról és a nemzetállamok Európájáról.

A héten Pécsre érkezett a Mandiner Roadshow élő podcast-felvételsorozata, a Mandiner Reakció vendége pedig Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt, akivel Kohán Mátyás és Kacsoh Dániel beszélgettek, Európa jövőjéről, az uniós elit szellemi képességeiről, Orbán Viktor szerepéről, Kínáról, Amerikáról és Donald Trumpról. De szóba került Magyar Péter és még Novák Előd is. Alább kiemeltünk néhány erős nyilatkozatot.

A szlovák belügyminiszter szerint a Robert Fico elleni támadás merénylet a demokrácia ellen. Egész Európában a gyűlöletkeltés és a politikai erőszak tématizálja a közéletet. De hogyan lehet a közpolitikai bizalmat újraépíteni egy társadalomban? Nádas Péter a politikai korrektség jegyében nem kaphatott meg egy nemzetközi irodalmi díjat. A zsűri szerint ugyanis a magyar író egy „nagyon befutott és fehér férfi”. De vajon a Nyugati értékvilág hogyan fordul saját maga ellen és falja fel önmagát?

Egy szuverenitását védő közép-európai ország és egy globális birodalom látható és láthatatlan világnézeti harca. De hogyan vált Orbán Viktor és Soros György küzdelme a mai világpolitika fő frontvonalává?

Évtizedek óta zajlik a nemzetközi erőközpontok közötti ideológiai verseny. Bár a liberalizmus továbbra is a legbefolyásosabb ideológia, egyre inkább a felszínre kerülnek válságának tünetei. Kína számára azonban nem ért véget a történelem: egy új globális értékrend megteremtője lehet. De milyen ideológia válthatja a globális értékrendet? A WHO javaslatára globális járványügyi előírásokat léptetne életbe az Egyesült Nemzetek Szövetsége. De vajon hogyan lehet a szuverenitásvédelem és a válságkezelés egyensúlyát megtartani?

A Bayer Show vendége volt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki Magyar Péter anyák napjára szervezett tüntetéséről is elmondta véleményét.

A Szabadság és szólásszabadság. A nyugati progresszív elit a saját jelszavait törte ketté, amikor megpróbált jogi és fizikai eszközökkel félbeszakítani egy konzervatív konferenciát Brüsszelben. De vajon miért omladoznak a demokrácia és a szólásszabadság bástyái Nyugat-Európában? Miért kezeli Washington stratégiai célként a Közel-Kelet stabilitását? Végül: Charles Michel szerint az EU gazdaságát „háborús alapra” kell helyezni. De vajon miért készülnek Európa nyugati vezetői a harmadik világháborúra?

Szuverenitásunkat azért kell megőriznünk, mert az senki másnak nem fontos – jelentette ki a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Tranzit Választások éve  változások éve című tavaszi konferencián megtartott előadásában.

Az 1956-os forradalom lengyel–magyar vonatkozásait is kilúgozná a lengyel oktatásból Donald Tusk. A két ország történészei most közösen tiltakoznak a tervezet ellen. De vajon tényleg felrúgná a Tusk-vezette kormány a lengyel-magyar barátságot a történelemoktatásban? Történelmi és identitáspolitikai viták kereszttüzébe került a német és az angol válogatott új meze. De hogyan zajlik az identitásháború a sportban?

Nincs kétség, a magyarok Kelet és Nyugat közös gyermekei, mondta a Demokratának Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Szabadsághiányos állapotban van a nyugati civilizáció, és ez egyenlőtlenségekhez vezet - mondta a Kossuth rádió Az este című, hétfőn elhangzott adásában Schmidt Mária. A Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Csák János vendége volt. A kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki havonta egy alkalommal házigazdája a műsornak, a szabadság és az egyensúly összefüggéseiről beszélgetett vendégével.

“Káros mese” - ezt mondta Schmidt Mária az atv.hu-nak adott interjújában Magyar Péter kijelentéseiről. A Terror Háza Múzeum főigazgatója nem árulta el, hogy Vitézy Dávidra, vagy Szentkirályi Alexandrára szavaz, Karácsony “vesztes karakter” szerinte. Nem változott a véleménye a Figyelő-listázásról. Schmidt Mária beszélt Orbán Viktorral a “tartós”, baráti kapcsolatáról, a vasárnapi ebédek kapcsán a fiáról, Ungár Péterről, David Pressmant pedig “nagyon intelligensnek” tartja. A kegyelmi botrány után “már mindenki kijött a punnyadásból” szerinte.

A nemzeti történelem helyett az európai és a globális történelmi tudatra helyezné a hangsúlyt az oktatásban az Európai Parlament. De miért akarja Brüsszel megfosztani a nemzeti öntudattól a következő generációt? Ferenc pápa szerint korunk egyik legnagyobb veszélye a genderideológia. De mégis mekkora veszéllyel van a társadalomra a férfi-női különbségek eltörlése?

Leleplező videó került nyilvánosságra, amiben a korábbi NATO-főparancsnok elismeri, hogy a Soros-féle hálózatok több európai országban is befolyásolták a választásokat és belpolitikai folyamatokat. De vajon hogyan működnek a Soros-hálózatok? Bár már több mint 30 éve annak, hogy hazánk lerázta magától a kommunizmus bilincseit, Európában mégsincs egységes szembenézés a kommunizmus bűntetteivel. De hogyan tartja életben a nyugati értelmiség a kommunizmus eszméjét?

Az európai és az amerikai vezetés is aggodalommal szemléli a korábbi elnök, Donald Trump visszatérésének növekvő valószínűségét. De vajon miért retteg a globális elit Donald Trump visszatérésétől? A nyugati világ 2 éve blokkolja az orosz hírforrásokat. A napokban a sajtószabadságért harcoló brüsszeli elit az Európai Unióból való kitiltással fenyegetett meg egy amerikai újságírót mert interjút készített az orosz elnökkel. De vajon kiknek áll érdekében, hogy a „keleti” híreket „nyugati” szűrőn keresztül kapja Európa?

Sorozatos tüntetések, dexit és remigráció. Káosz és megosztottság lett úrrá Németországon. De vajon mi történik a német társadalommal? Civil kezdeményezésre szobrot állítanának a 2006-os rendőri brutalitások áldozatainak emlékére Budapesten. De vajon kiknek áll érdekében relativizálni a 2006-os rendőrterrort és hogyan kell emlékezni és emlékeztetni a közelmúltunk eseményeire?

A német gazdák és fuvarozók napok óta tüntetnek Németországban, de a vasutasok és vendéglősök is sztrájkolnak már. A német politika nem az irányon változtat, hanem a legnagyobb ellenzéki párt, az AfD betiltását fontolgatja. Arról, hogy mi történik Németországban Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is elmondta a véleményét a Bayer showban.

Erőszakos politikai tisztogatásba kezdett a Tusk-féle kabinet: vezető politikusokat tartóztattak le és rendőri segítséggel vették át az uralmat a közmédia felett. De vajon kinek áll érdekében Lengyelország destabilizálása? - Több száz oldalnyi dokumentum tárja fel az amerikai elit működését. Az Epstein-listából kiderülhet, hogy kik voltak azok a befolyásos emberek, akik az amerikai milliomos köreiben bűncselekményeket követhettek el. Az ügy egészen a demokrata pártig húzódhat de felmerülnek titkosszolgálatik szálak is. De vajon mit mond el az amerikai mélyállam működéséről az Epstein-bortány?

A magyar gazdaság ezer szállal kötődik a nyugathoz. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Integráció iskolapéldája a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy megfeledkezhetünk a keletről, Kínáról, Indiáról, vagy akár Oroszországról, azokról a piacokról, nyersanyag-bázisokról és befektetőkről, amelyek nélkül Európa jóléte, sőt, talán békéje sem biztosítható. Kakukk L. Tamás Schmidt Mária történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját kérdezte.

Az Ultrahang adásában dr. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a vendégünk, akivel értékeltük a 2023-as esztendőt. Koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború, izraeli háború és világrendváltás a témák között, de kíváncsiak voltunk arra is, mennyire lehetünk optimisták 2024-ben.

Közös jó a szabadság. De milyen áron és kik részesülhetnek belőle? A Petőfi-díjjal azokat ismerik el, akik az elmúlt évtizedekben kiemelkedően sokat tettek a közép-európai népek szabadságáért. Örökbe kaptuk ezt a szabadságot vagy újra és újra el kell nyernünk?

2023 a nemzetközi politikai átalakulás éve volt. Sorra érik a csapások az egykor „virágzó” liberális világrendet, míg az illiberális politikai erők világszerte erősödnek. De vajon milyen veszélyek fenyegethetik a világot 2024-ben? A közjóra hivatkozva sorozatosan csorbítják a szólásszabadsághoz való jogot Európában. Írországban már szájkosártörvénnyel próbálják visszaszorítani a migrációról való társadalmi diskurzust. De vajon miért nem lehet a migrációból adódó kulturális feszültségekről beszélni?

Mára Izrael-ellenessé vált a mainstream értelmiség, ők a zsidó államot egy rasszista agresszornak, sőt apartheid országnak látják. Erről beszélt Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Bayer Zsoltnak a HírTV Bayer show című műsorában.

Az amerikai külpolitika meghatározó személyiségének, reálpolitikai agytrösztnek de háborús bűnösnek is nevezték már Henry Kissingert. De vajon a Kissingeri hagyaték hogyan tud érvényesülni a XXI. századi viharos politikában? Az Amerikai Egyesült Államok és Kína küzdelme számos hasonlóságot mutat a XX. század második felét meghatározó amerikai–szovjet vetélkedéssel. De vajon már a második hidegháború korát éljük?

Kína gazdasági kiemelkedése és katonai építkezése lehetővé tette, hogy reális kihívója legyen az Amerikai Egyesült Államoknak. Megtörni látszik az USA hegemón pozíciója, viszonyuk pedig a hidegháborús állapotokat idézi. De vajon elkerülhető-e a sárkány és a sas totális háborúja? 50 pontos kiáltványban magyarázza el a legnagyobb német bulvárlap a bevándorlóknak az ország alapértékeit. Úgy látják, az Izrael elleni terrortámadása óta a gyűlölet új dimenzióját tapasztalják meg Németországban. De vajon milyen társadalmi kihívásokat okoz Nyugat-Európában a Közel-Keleti terror?

Antikommunisták, szuverenisták és hazafiak, vagyis normálisok vagyunk – így határozta meg Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a magyar nemzeti identitás lényegét a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjújában.

Izgalmas, sőt, sajnos túlságosan izgalmas időket él Európa, de maga az egész civilizáció is. A bizonytalanság általános jellemzőjévé vált még az olyan stabilitásra áhítozó térségeknek is, mint Kelet-Közép-Európa. Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója gyakran használja a korszakhatár fogalmat. Vajon most is egy ilyen ponthoz érkeztünk?

Német–francia kezdeményezésre egy nagyjából hatvanoldalas tervezet alakítaná át az Európai Uniót. A paktum többek között négy különböző szintbe sorolná a tagállamokat és eltörölné a vétójogot a legtöbb uniós döntésnél. De vajon mi lesz az tagországok szuverenitásával? Jogi eljárások kereszttüzében zajlik az amerikai elnökválasztási kampány. Míg az amerikai igazságszolgáltatás védi a Biden-családot és a demokratákat, olyan politikai ellenfelekre vadászik, mint Donald Trump. De vajon végül ki kerülhet a világ vezető nagyhatalmának élére? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet, Hack Péter jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

„Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete.” A marxizmus keleten megbukott, de nyugaton virágkorát éli. Miért lehet az, hogy 33 évvel a rendszerváltoztatás után újra a kommunista ideológiával kell küzdenünk, amely immár nem keletről, hanem nyugatról érkezik?

Hetek óta egy orosz történelemtankönyv ’56-os értelmezése uralja a nyilvánosságot. A könyv tartalma gyakorlatilag megegyezik azzal a kommunista narratívával. amellyel hosszú éveken keresztül sulykoltak minket, magyarokat. Sokan megfeledkeznek arról, hogy évtizedeken keresztül a magyar baloldal hivatalos álláspontja is hasonló volt 1956-ról. De vajon mi történik, ha a politikai térbe kerülnek a történelmi kérdések? Áthangolja globális működését a Soros-birodalom. De vajon milyen politikai motivációk vezérlik az örököst, Alex Sorost? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Hack Péter jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet.

Az Ultrahang legfrissebb adásában Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója volt a vendégünk, akivel a Látószög blogon megjelent írása kapcsán beszélgettünk gyarmattartó birodalmakról, az orosz-ukrán háború történelmi párhuzamairól, Churchillről, a háborús uszítóról, Robert F. Kennedy elnökválasztási esélyeiről, és a WHO egész világra kiterjedő tervéről.

Soros György amerikai milliárdos szerint jelenleg egy több, párhuzamos helyzetből összeálló „polikrízis” zajlik a világban, melynek leglényegesebb részei a mesterséges intelligencia térhódítása, az éghajlatváltozás elleni harc, és az Ukrajnában zajló háború. De vajon milyen szerepe van mindebben a globális nagyhatalmi szereplőknek? A Nyugat-Balkáni térség hosszú évek óta a nagyhatalmak által kialakított válságövezetként működik. De vajon milyen tényezők határozzák meg az államok között húzódó politikai és kulturális törésvonalakat és vajon fenntartható-e a béke a Balkánon? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet.

Katargate-ügy, Pfizer SMS-ek és eltitkolt finanszírozási botrányok. Az EU-s intézményeket gyakorlatilag pókhálóként szövi át az NGO-k hálózata ezért az Európai Bizottság a saját intézményeik átláthatóságát ígérik. De vajon milyen eszközökkel lehetne megreformálni Európa intézményrendszereit? Navracsics Tibor szerint Európát a radikalizálódás felé viszi el a nemzedékváltás. De vajon milyen generáció viszi tovább Európa eszményét? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet.

Már a vizsgálat előtt megírta az eredményt a hazánkba érkező EU-s pénzeket vizsgáló bizottság, a látogatás csak egy álca - erről beszélt a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Bayer show-ban.Schmidt Mária szerint a momentumos Cseh Katain és Ursula von der Leyen esetében is vizsgálni lehetne a korrupciót.

Brüsszel háborús termelésre állítaná át az EU iparát. A területtel foglalkozó uniós biztos szerint a fegyverkezés úgy segítheti az európai demokrácia védelmét, ahogy a járvány idején az oltás. Közben egy kiszivárgott amerikai hírszerzési dokumentum szerint, az ukrán elnök zárt ajtók mögött javaslatokat tett, arra, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket, ezzel gyengítve Magyarország iparát. De vajon lehet-e lőszerrel kiharcolni a demokráciát és hová vezethet Ukrajna kontroll nélküli felfegyverzése? Berlinben a legtöbb újszülöttet Mohamednek hívják. De vajon milyen kulturális és demográfiai kihívások előtt áll Nyugat-Európa? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet.

Dr. Somkuti Bálint, Dr. Magyarics Tamás, Dr. Schmidt Mária, Prőhle Gergely kerekasztal-beszélgetése.

Tv-n már csak focit néz, és halad a korral médiafogyasztói szokásait tekintve. Kádár, ha '64-ben megbukik, akkor tömeggyilkos, de a konszolidálással más a megítélése. Antallra felnézett, Hornt nagyra tartotta a német egyesítésben és abban, hogy tönkretette az SZDSZ-t. A Bezzeg vendége Schmidt Mária, akit a szerkesztő-műsorvezető Lentulai Krisztián kérdezett.

Hárompontos tervet tett közzé az orosz-ukrán háború lezárására az Egyesült Államok. A dokumentum Ukrajna győzelmének feltételeit taglalja. De vajon miért lett szitokszó a nyugati világban a béke? Az 1972-es kínai–amerikai közeledés hozta el az 1945 utáni világrend legfontosabb geopolitikai változását. De hogyan vált mára fagypont közelébe a két ország kapcsolata? Olaszország ezentúl még szigorúbban büntetné a klímaterroristákat, akik műkincseket rongálnak meg, hogy felhívják a figyelmet a Föld pusztulására. De vajon hogyan lehet fizikálisan és szellemi értelemben is megvédenünk a kulturális értékeinket? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet.

Orosz-ukrán háború, feltörekvő Kína, bizonytalan USA és gyengülő Európa – heti világmegfejtés, ezúttal a Terror Háza Múzeum főigazgatójával, Veczán Zoltánnal és Kacsoh Dániellel.

Az 1956-os forradalom jelszavaival hirdettek ellenkampányt Magyarországon az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének pénzéből. A plakátokon párhuzamot vonnak a hazai 1956-os események és a jelenlegi orosz-ukrán háború között. De vajon érvényes-e a jelenlegi helyzetre az '56-os retorika? Az „új világrend” berendezésével azt hittük, magunk mögött hagyjuk a bipoláris világ barát-ellenség felosztását, a szeptember 11-i terrorsorozat után az USA mégis újra kettéoszthatta a világot. De hogyan zajlik a XXI. század poszthidegháborús folyamata? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet.

Új világpolitikai korszak kezdődött, még ha ez most nem is tudatosodik a közvéleményben. Az Egyesült Államok átszervezi szövetségesi rendszerét, ejti az erőtlenedő nyugati országok zömét, és minden eddiginél nagyobb súlyt helyez Lengyelországra. Eközben Washingtont új, igencsak éles kihívás elé állítja saját, talán végzetesnek is mondható tévedése. Schmidt Mária történészprofesszorral, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával beszélgettünk.

690 millió dollárt fordítana világszerte a Joe Biden vezette Egyesült Államok a demokrácia erősítésére. De vajon milyen sikereket és kudarcokat könyvelhet el a világ az Egyesült Államok demokráciaexportja miatt, 20 évvel az iraki invázió után? Egy román szenátor olyan törvénytervezetet terjesztett be, amely azt irányozza elő, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával megkötött barátsági szerződést és csatoljon el olyan területeket, amelyek a két világháború között román fennhatóság alatt álltak. De vajon milyen titkosszolgálati kapcsolatokat fedhet fel az ügy? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Kukorelly Endre író, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet.

Orosz-ukrán háború, ruszofóbia, világhatalmak versengése, a V4-ek és az Európai Unió helyzete, a hazai baloldal jellemrajza. Többek között ezekről a témákról beszélgetett egymással Schmidt Mária, Terror Háza Múzeum főigazgatója és Ferkó Dániel történész, műsorvezető, a Polgárok Házában.

Napról napra egyre fenyegetőbb a konfliktus a szomszédban, a háború kiszélesedése egyre közelibb rémkép – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív videointerjúban Schmidt Mária.

LMBTQ-szervezetek zsarolják a New York Times-t mert szerintük nem kizárólag az LMBTQ-mozgalom narratíváját visszhangozó cikkek jelennek meg a lapban. De vajon hogyan válik politikai fegyverré a woke-kultúrában a mainstream média? Párhuzamos, egymásnak ellentmondó beszámolók járják körbe a nyilvánosságot az Északi Áramlat felrobbantásáról. De kiknek áll érdekében, hogy ne derüljön ki az igazság? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Hack Péter jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a Bayer show vendége. Egyre inkább repedezik a PAX AMERICANA, vagyis az, hogy az Egyesült Államoknak harminc évig nem volt kihívója a világban - hangsúlyozta a Bayer show-ban a Magyar Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint jelenleg hatalmi átrendeződés zajlik Európában.

A Biden-adminisztráció vezette Egyesült Államok színes forradalmat készít elő Magyarországon! – így reagált egy szlovák lap arra, hogy a washingtoni USAID új programot indított a közép-európai országokban a demokratikus intézmények megerősítésére és a médiapluralizmus előmozdítása érdekben. De vajon milyen hatalmi struktúrák húzódnak az Egyesült Államok gyarmatosítási kísérletei mögött? Hogyan segítheti a béke megteremtését a kínai és a vatikáni béketerv-javaslatok? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

Emmanuel Todd francia történész szerint a 3. világháború már elkezdődött. Szerinte az ukrajnai konfliktus területi konfrontációnak indult, amely már a globális gazdasági harccá alakult. A mai adásban elsőként erről lesz szó, majd arról beszélgettünk, hogy az UEFA és a FIFA kitiltja a történelmi Magyarországot ábrázoló molinókat és az Árpád-sávos zászlókat a nemzetközi mérkőzésekről, mivel azok politikai üzenetet közvetítenek, de politikai kérdésnek számít a kulturális önazonosság?

Megjelent Schmidt Mária Látlelet az orosz-ukrán háborúról című könyve, amely segít mindenkinek megérteni azt, hogy hogyan jutottunk ebbe a helyzetbe. A szerző szerint az orosz-ukrán háború a felszín alatt egy jóval mélyebb, geopolitikai ihletésű energiaháborút takar, amely valójában az erőforrások feletti rendelkezésről szól. Schmidt Mária történésszel, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatójával Király Levente készített  interjút.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Bayer show-ban kiemelte: az egykori nagyhatalom most az orosz-ukrán háború kapcsán sem hoz saját döntéseket.

Mik az orosz-ukrán háború történeti gyökerei? Miért mondhatjuk azt, hogy ez egy proxy, az helyettesítővel vívott háború? Mik az Ukrajna mögött álló erők céljai, és mik a kínaiak céljai? Mi az amerikai érdek a háborúban?  Mit hoz Európa jövője szempontjából a háború?  Kinek kellene forgatókönyvet asztalra tennie arról, mi a hosszútávú európai érdek Miért gyenge Németország saját hadsereg nélkül?  Többek között ezekről a témákról beszélt Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Inforádió Aréna című műsorában.

Gerő Andrásra emlékezünk. Merre tart a világ 2023-ban? Horváth Szilárd vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, Pogonyi Szabolcs oktató, Közép-európai Egyetem, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója Ceglédi Zoltán vendégeként beszélt a Kádár-rendszer utolsó éveiről, a demokratikus ellenzékről, a rendszerváltó illúziókról és az azt követő kiábrándulásról, a Fidesz útkereséséről, 2002-es vereségéről és 2010-es győzelméről.

Geopolitikai konfliktusok, globális pénzügyi válság, környezeti katasztrófák és káosz. Nouriel Roubini, a Dr. Végzet néven elhíresült amerikai közgazdász szerint ez az év olyan új, extrém fenyegetésekkel árasztotta el a világot, amelyek korábban nem is léteztek. De milyen globális kihívásokat tartogat a következő év és hogyan hidalható át a válságok évtizede? Egy frissen végzet felmérés szerint a németek kétharmada elégedetlen a baloldali kormány munkájával. De merre tart a Sholtz-féle koalíciós kormány és mi lett a Merkel-i örökséggel? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

20 évvel ezelőtt Kertész Imre vette át az irodalmi Nobel-díjat. Stockholmban kapta meg első magyarként, „írói munkásságáért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. De hogyan járult hozzá Kertész Imre életművével a holokauszt feldolgozásához. Vendégek: Schmidt Mária főigazgató, Terror Háza Múzeum, Demeter Szilárd főigazgató, Petőfi Irodalmi Múzeum, L. Simon László főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

A Spirit FM Harcosok Klubja című adásában Gavra Gábor műsorvezető beszélgetett Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával, akinek nemrég jelent meg legújabb kötete, Látlelet az orosz-ukrán háborúról címmel.

Az ideológiai csatározásoktól hangos a katari futball világbajnokság. A rendező ország ugyanis az LMBTQ-jogok és egyéb kulturális kérdések területén is a szöges ellentétét mutatja fel a nyugati elvárásoknak. Egy-egy mérkőzésre ma már sokan a demokratikus és az autoriter államok közötti harcra tekintenek. De vajon a nyugati hanyatlás tükre lenne-e Katar? A mai adásban elsőként erre keressük a választ! Majd arról beszélgetünk, hogy az Európai Parlament irányelvei alapján 2026-tól női kvótát kell bevezetni a EU nagyvállalataiban. De vajon megoldás-e a kvóta-rendszer vagy tovább mélyíti a nemek közötti szakadékot? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

A woke ideológia vereségeként értékelte győzelmét az amerikai választásokon Ron DeSantis, Florida nagy fölénnyel újraválasztott kormányzója. De vajon ő lehet-e majd az új republikánus kihívója Trumpnak? – A mai adásban elsőként erre keressük a választ! Majd arról beszélgetünk, hogy hol tart a 21. században a klasszikus liberalizmus és milyen válaszokat ad a jelen korunk kihívásaira a szabadelvűség eszmerendszere. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt az Ultrahang vendége akivel nemrég megjelent könyve kapcsán beszélgettek. Hogyan alakult az amerikai stratégia Kína kapcsán? Mellékfront valójában az orosz-ukrán konfliktus. Mi történt Németországgal? Miért nem működnek együtt az USA-val a keleti országok? Köthetnek-e belátható időn belül békét a felek? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a műsorban.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a Bayer show vendége. A beszélgetés fő témáját Schmidt Mária legújabb kötete, a Látlelet az orosz-ukrán háborúról című könyv adta.

Hiszek a szavak erejében és a gondolatok erejében, mert nincs az az ágyú, vagy az a drón, vagy az a precíziós műszer vagy bomba, amely egy gondolatot meg tud ölni, vagy ki tud iktatni. Ideig-óráig ugyan lehet leplezni, de az a gondolat, ha érvényes és jól van megfogalmazva, működni fog - nyilatkozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a #TheBoldTruthAboutHungary legújabb adásában.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelegnek egész napos rendezvénysorozat keretében Balatonfüreden. Vasárnap délelőtt megemlékezést tartottak a Bibó szobornál, délután a Bata Ferenc emlékligetbe várják a füredieket, 18 órakor ökumenikus ima is lesz a Köztemetőben. A városi ünnepség fő helyszíne a Kovászna park volt, ahol dr. Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mondott beszédet. Úgy fogalmazott: 1956-ban mindössze háromszáz óra volt a szabadság, ami visszaosztva azt jelenti, hogy a 10 millió magyar mindegyikének egy századmásodpercnyi szabadság jutott.

Látlelet az orosz–ukrán háborúról - könyvben összegezte meglátásait az elmúlt hónapokról Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója. G. Fodor Gábor politológus a könyvbemutatón azt mondta, a kötet nem feltétlenül az oroszokról vagy az ukránokról szól, hanem az az alapgondolata, hogy nekünk nem osztottak lapot ebben az eseménysorban. Ám akkor - tette hozzá - a kérdés, hogy ki osztja a lapokat? Aki osztja, az cinkeli-e azokat, és részt vesz-e játékosként is a partiban?

Nukleáris fenyegetettség, energiaszankciók és párhuzamos értelmezések az orosz-ukrán háború árnyékában. De vajon melyek a hatalmi realitások és mi hozhatná el a valódi békét? - Mai adásunkban elsőként erre keressük a választ! Paradicsomlevessel öntöttek le egy Van Gogh-festményt környezetvédő aktivisták a londoni Nemzeti Galériában. Az akció közben készült felvételeken egyikük azt kiabálta, hogy „Mi ér többet? A művészet vagy az élet?” - De vajon érdemes-e szembeállítanunk az emberi életet a művészettel? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

Kétszeres proxyháború folyik most a szomszédunkban, az Egyesült Államokat Ukrajna, Kínát pedig Oroszország helyettesíti a harcban - derül ki Schmidt Mária történész most megjelent Látlelet című könyvéből. Putyin elnök pedig nem a jövőt akarja megnyerni, hanem a múltat. Ezzel a háborúval minden nemzetközi normát megsértve vissza akar vágni a közelmúlt megaláztatásaiért, és elejét akarja venni a jövőben várható megszégyenítéseknek is - derül ki az elemzésből. Mi a háború célja a Nyugat részéről? - kérdezte Schmidt Mária történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Kakukk L. Tamás.

Tinédzserként az Atlas és a Metro együttesért rajongott, 13 évesen pedig XIV. Lajos francia király életét tanulmányozta. Négy gyermek boldog nagymamája, egyik kutatására még Nixon amerikai elnök is hivatkozik a memoárjában. 50 kérdés Schmidt Máriához, a Terror Háza Múzeum főigazgatójához, aki amúgy lelkes Barcelona-drukker és a napokban jelent meg legújabb könyve az orosz-ukrán háborúról.

A világrend átrendeződésével párhuzamosan új erőforrás lehet a Nyugat-Balkán az Európai Unió számára. De vajon vonzó-e ma a nyugat-balkáni országoknak az EU? – A mai adásban elsőként erre keressük a választ. Kitiltott művészek és bojkottált előadások. A szemünk előtt zajlik az orosz egyetemes kultúra elleni harc. De van–e értelme a kulturális szankcióknak? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

Párhuzamos valóságok, részigazságok és ellentétes víziók az orosz-ukrán háborúról. De vajon hogyan kell és lehet beszélnünk a jelenünkről és hogyan íródik majd be a történelemkönyvekbe az orosz-ukrán háború? – A mai adásban elsőként erre keressük a választ. Majd Paul Lendvai értekezését vesszük górcső alá. A magyar származású, osztrák újságíró szerint ugyanis drámai következményekkel járhat, hogy meggyengültek a liberális demokráciák. De hogyan alakul majd a világ politikai átrendeződése? Gulyás István vendégei: - Schmidt Mária történész, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, Fodor Gábor igazgató, Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

A Terror Háza Múzeum főigazgatójával egyebek mellett Gorbacsov jelentőségéről, az orosz-ukrán konfliktusról, a NATO-ról, az EU-ról, a V4-ekről és a nyugati világképről beszélgettek.

Ha Oroszország átállítja a hatalmas nyersanyagkészletét a keleti piacok kiszolgálására, akkor az azt jelenti, hogy Kínát és Indiát olcsó és biztonságos nyersanyaggal fogja ellátni. Erről Schmidt Mária beszélt a Bayer show-ban. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint érthetetlen az európai uniós döntéshozók gondolkodása. Kiemelte, akármennyi krízishelyzet van az uniós vezetők mind arra használják fel, hogy centralizáljanak, még több hatalmat vonjanak magukhoz és a nemzetállami hatásköröket még jobban aláássák.

Egyetlen nyugati vezető sem vett részt Mihail Gorbacsov oroszországi búcsúztatásán. De vajon hozhat-e újabb megosztottságot Európába a Szovjetunió utolsó elnökének halála? Az Ez itt a kérdés mai adásában elsőként erre keressük a választ. Majd Ferenc pápa háborúval kapcsolatos kijelentéseit vesszük górcső alá. Végül arról beszélgetünk, hogy Elon Musk szerint a világnak folytatnia kell a kőolaj és földgáz kitermelését a civilizációnk fenntartása érdekében. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, Gerő András történész, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

A Sztálin és Hitler között létrejött szerződés dátuma augusztus 23-a ma a totalitárius diktatúrák áldozatainak Európai Ernő emléknapja. A titkos záradék továbbéléséről, Európa felosztásáról, a nagyhatalmi érdekek mai érvényesítéséről Schmidt Mária történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Kakuk L. Tamás kérdezi.

Az orosz-ukrán háborúról és annak hatásairól a pestisracok.hu készített videointerjút Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával.

Schmidt Mária és Horn Gábor beszélgetése a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón, moderátorként közreműködött Horváth Szilárd. (Tihany, 2022.08.26.)

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a nyugati országok szankciókat vezettek be, azért, hogy olyan gazdasági károkat okozzanak Moszkvának, amelyek rákényszerítik a hadműveletek befejezésére. De milyen eredményei vannak a szankciós politikának és hogyan alakult át a világrend az elmúlt hónapokban? Ennek járunk utána az Ez itt a kérdés extrában a Kolozsvári Magyar Napok kerekasztal beszélgetésén. Vendégek: Schmidt Mária történész, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Schiffer András ügyvéd, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója volt a Hit Rádió Gyújtópont című műsorának vendége. Szó esett a napokban megjelent Korszakhatáron című könyvéről, a több pólusú világrend kialakulásáról, Kína birodalmi törekvéseiről, a káoszteremtő szándékokról és a háború okozta közéleti változásokról. Az interjú második felében Magyarországról beszéltünk, a rendszerváltás dilemmáiról, az SZDSZ pálfordulásairól és a jövő kihívásairól is.

Korszakhatáron. Beszélgetés Schmidt Máriával a rendszerváltoztatásról, Magyarországról és Európáról.

Vendégünk Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, akinek a napokban jelent meg legújabb esszékötete a Közép- és Kelet-Európai Történelem ésTársadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában Korszakhatáron címmel. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával az orosz-ukrán háborúról, valamint a Trump-örökségről is beszélgetünk a Harcosok klubjában.

A HírTV Bayer show című műsorának vendége Schmidt Mária, a Terror Háza múzeum főigazgatója volt, aki most megjelent könyvéről, a Korszakhatáron-ról beszélgetett Bayer Zsolttal.

Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Korszakhatáron című esszékötetéről Varga Viktória kérdezte, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Az egypólusú világ, amely a rendszerváltoztatás után jött létre, a szemünk előtt hullott darabjaira. A megváltozott világrendben a jelenlegi politikai, gazdasági és intellektuális elitnek kulcsszerep van. De vajon mik a válaszaik az új korszak kérdéseire? Gulyás István vendégei: Schmidt Mária, történész, főigazgató, Terror Háza Múzeum, G. Fodor Gábor politológus, stratégiai igazgató, XXI. Század Intézet, Baczoni Dorottya igazgató, XX. Század Intézet, Szalai Zoltán, lapigazgató-főszerkesztő, Mandiner.

A nemzeti identitások lebontásával Európa nyugati részében egy jóléti identitás lett az általánosan elfogadott – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Faktumban. Felvetette, hogy ha nem lesz jólét, milyen társadalmi kohézió lesz azokban az országokban, ahol jelentős bevándorlótömegek élnek.

Hiszterizált időket élünk, a nyugati elit rendkívül egyoldalúan tárja elénk az orosz–ukrán konfliktust mint minden baj forrását. Minden korban alapvető kérdés volt, hogy Európa miként viszonyul Oroszországhoz, a jövőben pedig minden korábbinál fontosabb probléma lesz. Schmidt Mária történészprofesszorral, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával beszélgettünk, szóba hozva hamarosan megjelenő Korszakhatáron című esszékötetét is.

Soros György szerint a harmadik világháború kezdetén állunk! Mai adásunkban elsőként ezzel a témával foglalkozunk. Majd Horn Gyula politikai pályáját vesszük górcső alá. A főváros ugyanis az egykori miniszterelnökről nevezne el egy közterületet. Gulyás István vendégei: Schmidt Mária történész , Schiffer András ügyvéd, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédével folytatódott a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary konferencia második napja. A beszédben szó esett az orosz-ukrán háborúról és a nemzeti identitás szerepéről.

Hová vezethet az Európai Unió szankciós politikája Oroszországgal szemben? – mai adásunkban elsőként ezzel a témával foglalkozunk. Majd arról beszélgetünk, hogy több afroamerikait gyilkolnak meg ma, mint a BLM, mozgalommá válása előtt! – Ez derült ki ugyanis az FBI által nemrég közzétett gyilkossági statisztikáiból. Végül pedig a nagyhatalmak űrversenyének aktuális kérdéseit vitatjuk meg. Horváth Szilárd vendégei: Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Gerő András történész, igazgató, Habsburg Történeti Intézet.

Drámai látleletet adott az “önérdekképviseletét elvesztő és résmentesen amerikanizált” Nyugat-Európa és a világ helyzetéről Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója a PestiSrácok.hu felkérésére megírt vitacikkében, amelyben a “bitang nehéz körülmények között” munkához látó ötödik Orbán-kormánynak is határozott tanácsokat nyújt. Schmidt Mária szerint folytatni kell az egészségügy, az oktatás és a honvédelem reformját. Utóbbi részeként újra kell gondolnunk a férfi- és női általános hadkötelezettség visszavezetését, hiszen a háború – mint látjuk – egyáltalán nem veszett ki a világból. A professzor hangsúlyozza írásában: a kormány eddig is a reálpolitika talaján állva képviselte a magyar érdeket, de most mindent meg kell tennie, hogy szövetségeseket találjon és megfékezze a háború eszkalációját. “Erre, amint az emberek szeme Nyugaton is egyre jobban kinyílik, új lehetőségek adódnak majd” – jegyzi meg a Merre tovább? – Vita a nemzeti blokk feladatairól című sorozatunkba írt publicisztikájában Schmidt Mária. Szóljon hozzá, írjon építő kritikát Ön is!