Schmidt Mária

Közszereplés

A múltat megismerni

Heti Válasz

(Recenzió. Szakály Sándor: Század vagy ezred? Katonákról, történelemről, önmagunkról II.; Ister, Budapest, 2004) ˝A MODERN EMBERT a múlthoz való viszonya nélkül nem is lehet meghatározni˝ - írta Hamva...

Perek és ellenperek

In: Valóság 2004/6. 26-31.

Vannak olyan bűnperek, amelyek hosszú évtizedek, esetleg évszázadok múlva is érdeklődésre tartanak számot. Ilyen, a saját korán túlmutató jelentéssel bíró tárgyalást tartottak Jean d´ Arc vagy...

Az Élet és Irodalom levelét megírta

Magyar Nemzet

Kertész Imre Nobel-díjas író megkapta az első és egyben utolsó figyelmeztetéstA svéd akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre magyar írónak ítélte oda írói munkásságáért, amely az egyén...

"A Terror Háza tetszett Medgyessy Péternek"

Magyar Hírlap

Beszélgetés Schmidt Máriával Medgyessy Péter miniszterelnök látogatásáról a Terror Háza Múzeumban.

További előadások, beszédek 1986-tól 2016-ig

Katyn – Tömeggyilkosság, Politika, Erkölcs című nemzetközi konferencia nyitó előadása 2008. október 29. XX. Század Intézet Emlékbeszéd a Prágai Tavasz eltiprásának 40. évfordulója...

Sokkoljon-e a Terror Háza kívülről (Pro és kontra)

Magyar Hírlap

A legszebb magyar sugárút palotái és polgárházai között áll az egykori nyilas- majd ÁVH-székház. Az Andrássy út 60.-ban most múzeum nyílik, a járókelőket sokkoló külsővel, rajta a terror...

Disputa: Kis János sajátos demokráciafelfogásáról

Magyar Hírlap

Aki a Magyar Hírlaptól követel helyreigazítást a Nyilvánosság Klub ülésén elhangzottak ügyében, az vagy nem érti, hogy mi a demokratikus sajtó feladata, vagy nem demokrata˝ - írja Kis János (MH, jan....

"Elsősorban magamnak és a hozzám közel állóknak igyekszem megfelelni"

Sikeres Nők

"Egy közismert költő és tárcaíró valódi nőnek nevezte őt, és elragadtatással nyilatkozott rövid szoknyáiról, szokásairól, ahogyan szégyenlősen húzogatja ezeket a ruhadarabokat. Gyakran tűnik fel a képernyőn intellektuális vitaműsorokban, nemegyszer egyedül képviselve a szebbik nemet. Dr. Schmidt Mária a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, a XX. Századi Történeti Intézet igazgatója és a miniszterelnök társadalompolitikai főtanácsadója parlamenti dolgozószobájában fogad."

Tacitus, a négerek Amerikája, Károlyi trónfosztása

Népszava

Balázsi György és Velancsics Béla interjúja Schmidt Máriával a Népszavában.

Búcsú a racionalizmustól

Népszabadság

Tekintélyes „megmondó emberek” (Bayer Zsolt örökbecsű kifejezése) – de nevezhetnénk akár független értelmiséginek is őket – árasztják el tetszetősnél tetszetősebb elméleteikkel a lapokat. Ezekben...

Az elfelejtett kommunizmus

Magyar Nemzet

Kettős mérce, avagy a lelkiismeret működésképtelenségeNálunk még mindig közbotrányt lehet provokálni azzal, ha a kommunizmus által elkövetett bűnökről szólunk, és még nagyobb botrányt akkor, ha azt...

Az SZDSZ az arroganciájával vívta ki a közutálatot

Demokrata

A Demokrata hetilap a Janus-arcú rendszerváltozás című könyvvel kapcsolatban kérdezte Schmidt Máriát.

A nemzettudat és a zsigerek

Magyar Nemzet

A történelem tapasztalatai azt tanítják, hogy rendszerváltozás csak akkor jár együtt az elit széles körű cseréjével, ha azt forradalmi terror vagy idegen győztes, esetleg megszálló hatalom kikényszeríti. Békés rendszerváltozás általában sehol nem jár együtt a politikai, gazdasági és kulturális élet vezető pozícióiban lévők teljes körű leváltásával.

Vesszen a magyar?

Magyar Nemzet - Kultúra

Schmidt Mária az Új Szellemi Frontról, a hatvanéves vitáról és a derűlátásról is nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Katarzist szeretnénk okozni

Magyar Nemzet

Schmidt Mária Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt: száz év távlatából a kétfajta önkényuralom egylényegűsége nem lesz meghökkentő

Az ˝antiszemitizmus elleni harc˝ szerepe a rendszerváltozás éveiben

In: Janus-arcú rendszerváltozás; Budapest, Kairosz Kiadó

Schmidt Mária csak minimális mértékben módosított először 1998-ban megjelent tanulmánya szövegén, mivel úgy ítéli meg, mondandója a különféle fórumokon ismét kibontakozott antiszemitizmus-vitában...

Arckép

Demokrata

Portréinterjú Schmidt Máriával a Demokratában.

Elmaradt igazságtétel

Vas Népe

Ma a kommunisták által elkövetett bűntettek számítanak tabunak – mondja Schmidt Mária történész, akit az igazságtétel problémájáról kérdeztünk.

Elmaradt igazságtétel. Bírósági ítélet és ellenzéki törésvonalak

Magyar Nemzet

A legfelsőbb Bíróság 1997. január 16-án hirdetett ítélet a salgótarjáni vérengző¬ért perbe fogott karhatalmisták ügyében. Az ítélet, mely lényegében helyben hagyta az elsőfokú hatóság, a Fővárosi...

Állampolgári félelem

Népszabadság

A rendszerváltozással új fejezet kezdődött Magyarország történetében. A pártállami diktatúra békés úton csinált helyet a többpártrendszerű demokráciának. Konszenzus állt fenn a rendszerváltásban...

Másfél millió dollárral és két listával Budapesten

Magyar Nemzet

Raoul Wallenbergről, a II. világháború végén Magyarországon diplomata szolgálatot teljesítő dúsgazdag svéd fiatalemberről, aki zsidók ezreinek mentette meg az életét, és végül szovjet, fogságban halt meg, az utóbbi ötven évben újra és újra fellángolnak a viták, az érzelmek.

Kinek szolgáltattak igazságot?

Magyar Nemzet

Schmidt Mária a kollektív és egyéni felelősségről, a nagy perek tanulságairól és a politika szerepéről.

Nem Burundit kellene megcélozni

Népszabadság

Beszélgetés a polgárosodásról Schmidt Mária történésszel és Tamás Pál szociológussal.

"A jövő mérnökeinek" csak az eszme számít

Népszabadság

A rövid, alig több mint hét évtizedig tartó XX. század, mely az októberi forradalommal kezdődött es a hidegháború befejeződésével ért véget, a baloldali értelmiség százada volt. Eszméiket az egyre...

A polgári demokraták a kirekesztés ellen vannak

Népszabadság

Nemrég alakult meg a Magyar Polgári Demokraták Társasága. Tagjai többek között Debreczeni József, Tellér Gyula, Bárány Anzelm és Pokol Béla, valamint Schmidt Mária történész. Vele beszélgetek arról, hogy milyen apropóból jött létre a társaság.

˝Ez a per lesz a legek-lege˝ Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz.

In: Szombat 7, 1995. 4. 30-34.

A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közleménye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név...

A kommunizmussal összefonódott magyar zsidóság, vagyis zsidókérdés liberális szemmel 1995-ben

Schmidt Mária A kommunizmussal összefonódott magyar zsidóság, vagyis zsidókérdés liberális szemmel 1995-ben Sok méltánytalan támadás érte az utóbbi évek során a magyar zsidó kisebbséget. Gyakran...

A holocaust vallásának dogmái

Pesti Hírlap - Vélemény

Schmidt Máriával Lovas István beszélgetett a Pesti Hírlapban.

A kommunizmus mítoszának hideg valósága 1-4.

Pesti Hírlap

Schmidt Mária beszélgetése Tony Judt történészprofesszorral, a New York Egyetem Közép-Európai történetével foglalkozó intézetének vezetőjével 1993 tavaszán Budapesten. Az írást a Pesti Hírlap közölte 1994 májusában.

Aki kínos dolgokat kutat

Pesti Hírlap

Ha tanulmányt ír amerikai hetilapban – a legrangosabbak egyikében –, a címlapra kerül. Ha előadást tart New Yorkban, nem a hazai lapok, hanem a Washington Post és a New York Times adja hírül.

Mentés alibiből

In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve; Budapest

Raoul Wallenberg svéd diplomata, 1944. július 9-én az amerikai Háborús Menekültügyi Bizottság (War Refugee Board, WRB), az amerikai hírszerző szerv: az OSS (Office of Startegic Services) és az amerika...

Arthur Koestler: Meta (jegyzettel ellátta: Schmidt Mária)

In: Új Írás, Budapest, No. 9. 1988. 114-116.

- Pa-pa! - Na mi az fiacskám, miért bőgsz? - Na ülj le szépen és mondd, miért bőgsz? (Leteszi az újságot.) Na? - Mer méta volt… - Nos és? … mer … és én kivándorlok...

Raoul Wallenberg

In: Új Írás, Budapest, No. 9. 1988. 87-89.

Két hátizsákkal egy kabáttal és egy revolverrel felszerelkezve érkezett Budapestre 1944. július 9-én Raoul Wallenberg, hogy bekapcsolódjon a halálra szánt budapesti zsidók mentésébe.

Korábbi publikációk

Marx és a Coca-Cola gyermekei. In: A dimenziók éve - 1968. XX. Századi Intézet, 2008, 277-281. „A világot akarjuk! Most rögtön!" In: A dimenziók éve - 1968. XX. Századi Intézet,...