A 21. század, amiben vagyunk, nem a 20. folytatása. Aki a 20. századra nézve próbálja meg elképzelni, mik a jelen feladatai, az téved – hangsúlyozta Schmidt Mária, aki szerint teljesen új körülmények közé kerültünk a 21. században.

A főigazgató az Európai Uniót szerkezetileg és hivatását tekintve is elavultnak nevezte, és mint mondta, „ezért tudja mindenki és ezt nem is vitatja senki, hogy megújulásra és reformokra szorul.” Ennek okaként azt hozta fel, hogy az Unió egy hidegháborús projektként jött létre, amelynek elmúltával „újra kell gondolni, hogy Európának mi a szerepe és a helyzete”.

Schmidt Mária szerint a kontinens két része, az egykori szocilista országok és Nyugat-Európa nem forrt egységbe, melynek oka, hogy Európa újraegyesítése nem történt meg a kommunizmus bukása után, hanem Európa keleti felét nagyon szigorú feltételek mellett „becsatlakoztatták” a nyugatiba, mint egykor tette ezt Nyugat-Németország Kelet-Németországgal.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy vélte, ennek messzemenő konzekvenciái vannak, miszerint „Nyugat-Európa a mi hozzájárulásunkat csak a piacainkban, csak a gazdasági erőnknek a kihasználásában tudja elképzelni és egyáltalán nem figyel arra, hogy nekünk milyen tapasztalataink és igényeink vannak.”  Schmidt Mária megjegyezte, ha ez így marad, az meggyengíti Európát, sőt, a kontinens jövőjét is kérdésessé teszi, ezért ezen a területen feltétlenül változtatni kell.

A főigazgató fontos kérdésnek nevezte, ami a migrációval kapcsolatban 2015-ben történt: „dönthet-e a német kancellár önhatalmúlag Európa nevében és a mi nevünkben, anélkül, hogy velünk előzetesen megbeszélte volna, ránk kényszeríthet-e kötelező kvótákat, vagyis Európa még egyenrangú nemzetek szövetsége-e, vagy a német birodalom része, ahol a német kancellár dönt ilyen kérdésekben?”

Hangsúlyozta: mi tradicionálisan Németország és Oroszország között helyezkedünk el. „Ennek a térségnek nagyon rossz tapasztalatai vannak a német és az orosz hegemóniával kapcsolatban” és arról is, „hogyha ez a kettő a fejünk fölött áll össze és egyezkedik. Egyikben sem vagyunk érdekeltek.” Schmidt Mária példaként említette az Északi Áramlat-2-t, melynek kapcsán Szocsiban, a német kancellár közölte, hogy Ukrajnát megkerülve egy másik energiaellátást biztosító csatornát építenek ki – amely „nyilván nem politikai döntés, és nem esik az oroszellenes szankciók alá” – jegyezte meg ironikusan.

A történész szerint az ilyen jellegű kérdések mentén felvetődik, vajon érdeke-e ennek a térségnek az, hogy a transzatlanti viszonyból „transzatlanti iszony” legyen, hiszen mint hangsúlyozta: Németország és az irányítása alatt álló Unió folyamatosan provokálja az amerikai elnököt. Kiemelte: „Olyan hangot engedtek meg a német vezetők maguknak a választások után, amit Putyinnal és senki mással szemben” sem mertek volna megtenni.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy vélte, ez számunkra előnytelen, hiszen Európa jövője a globalizált világban – a feltörekvő Kína és India mellett – csak az Egyesült Államokkal együtt képzelhető el, ugyanis Európának nincs önálló védelmi képessége. Ha pedig az USA úgy dönt, hogy ezt megvonja Európától, az hatalmas problémákat fog okozni. Schmidt Mária leszögezte: ha az USA azt követeli, hogy minden NATO tagország emelje fel a hozzájárulását 2%-ra, akkor azt az óriási költségvetési többlettel bíró Németország „talán még 2030 előtt megtehetné.”

Schmidt Mária hangsúlyozta: újra kell gondolni az amerikaiakkal való viszonyt, mert „Amerika még mindig a világ ura”. Elmondta: bár az USA ugyan Trumppal megváltoztatta korábbi doktrínáját, és örömteli módon szeretné abbahagyni a demokráciaexportot, ám továbbra is az ő dolga a világ különböző részein fenntartani a status quót és a rendet, nem érdemes tehát minden kérdésben szembemenni velük.

Schmidt Mária az Egyesült Államok, a világ vezető hatalma kapcsán megjegyezte, nem látja azt, ki tudná ezt a szerepet átvenni tőle, akár gazdasági, akár katonai, akár pénzügyi értelemben. Kína kapcsán pedig kitért arra, mi nem láthatjuk azokat a „belső, feszítő erőket”, amelyek az ázsiai országban problémákat okozhatnak.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint „Európával az a legnagyobb baj, hogy mindent akar.” „Szerintem nem szabad mindent akarni. Azt kell akarni, amiben mindenki meg tud egyezni és azt kell hatékonyan képviselni” – vélte, hozzátéve be kellene fejezni azt az „ideológiai agymosásra irányuló nyugati kolonizáló attitűdöt, mert ezt mi itt nem szeretjük”.

Ha a nyugatiak úgy gondolják, hogy ők a demográfiai problémákat muszlim migránsokkal akarják megoldani, akkor ez legyen az ő dolguk, de ne kényszerítsenek ránk ilyet, mert ebben nem fogunk tudni megegyezni. Azt kell keresni, ami összeköt bennünket és nem azt, ami szétválaszt – hangsúlyozta Schmidt Mária.

Az Európai Uniót uraló ideológiát képviselő megmondóelit nem értette meg azt, hogy a 19. és a 20. században, sőt napjainkig is a nacionalizmus a legfontosabb erő. Tehát sokkal fontosabb, mint az a gyűlöleten alapuló osztályharcos szemlélet, amit a nyugati elitet alkotó neomarxisták vallanak. A nemzeti kérdés, a nemzethez való tartozás mindig felülírta az osztályhovatartozást – jelentette ki a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Rámutatott, a nemzetállamok a demokrácia talaján működnek, hiszen az állampolgársággal jár a véleménynyilvánítás joga és a választójog.