Kubitschek elődásában arról beszélt, a németek, mint „az új népvándorlás terheltjei” a mai napig nem tudnak megbirkózni a Wilkommenskultur, azaz a migránsokat üdvözlő befogadási kultúra következményeivel.  2015 nyarán tapasztalnunk kellett, hogy a jogrend neuralgikus alapokon megszűnt létezni – jelentette ki a szakember, utalva arra, miszerint a német politikusok egy része a bevándorlókat attól a pillanattól kezdve németnek tekintik, amikortól az illetők átlépték az államhatárt. Az ilyen felfogások „mélyenszántó jogértelmezési változást” mutatnak. A jogi felfogást leválasztották a népjólétről – hívta fel a figyelmet Götz Kubitschek, hozzáfűzve, ezek a politikusok, illetve a civil szervezetek képviselői nem gondolják, hogy hajlítottak volna a törvényeken, vagy megszegték volna őket, ugyanakkor a jogrend figyelmen kívül hagyását a józanul gondolkodó németek és a külföldiek „abszurd eljárásmódként élték meg”.

A szakember szerint amikor a jog és a rend betartását alapvetően fontosnak tartó Németország a másfél millió illegális határátlépő támogatójaként lép fel „úgy viselkedik, mint a hippik.” A németek magatartásának egyik okaként az újságíró azt hozta fel példaként, hogy úgy tűnik, „nem tud bezárulni” az a szakadás a német társadalmon belül, amely a korábbi német belső határ mentén alakult ki. Mindez olyan, mint egy seb, amit alaposan ki kell mosni – érzékeltette az előadó.

Götz Kubitschek a német nép „asszociális viselkedésére” és „kettős erkölcsösségére” is felhívta a figyelmet. Mint mondta, a németek a határaik feltétel nélküli megnyitásával gyakorlatilag „káoszt idéznek elő Európában”, ugyanakkor ők maguk a határnyitás kedvezőtlen hatásait szocializálták.  

Az újságíró szerint konzervatív forradalomra van szükség, az államot „ki kell szabadítani a pártok karmaiból”, hogy a döntések ne a pártok és a mögöttük álló lobbicsoportok érdekeit szolgálják, hanem a társadalomét, valamint helyreálljon a jog és a rend.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés moderátora, Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója felvetette: miként lehetséges az, hogy a régiónkban mérsékelt-konzervatívnak tekinthető úgynevezett német identitásmozgalom és annak képviselői a vezető médiumok teljes ellenszenvével kénytelek szembenézni, míg a totális diktatúra kommunista pártjából kisarjadó különböző politikai csoportjaival a német sajtó rokonszenvezik?

Schmidt Mária szerint a válasz erre egyszerű: Németországban a pártstruktúra 1945 óta stabil, most pedig bejött egy új szereplő (AfD), amely új gondolatokkal, frissességgel és beszédmóddal rendelkezik, így alapvetően veszélyezteti a régi, elszürkült, egyre inkább egymásra hasonlító pártok dominanciáját. „A németek mindig is szélsőségesek voltak és most is szélsőségesen reagálnak, úgy gondolják, hogy nekik az a feladatuk ezzel az új párttal, hogy azt a választási malőrt, amely bejuttatta őket a Bundestagba, megpróbálják meg nem történté tenni.” Arról is beszélt: Németország a migrációs válsággal 2015-ben teljesen új helyzetbe került, amivel az elit láthatóan nem tud mit kezdeni, Merkel stratégiája pedig nem működik. 

A Terror Háza Múzeum főigazgatója Götz Kubitschek előadását méltatta. Szerinte az újságíró olyan, az életünket valóban befolyásoló fontos kérdéseket érintett, amelyek szemben állnak a nyugati elit által felvetett álproblémákkal. Ezek ugyanis valójában olyan verbális támadások, amelyekben semmi másra nem jut erő, mint a nyelvünk, a szólásszabadság és az identitásunk védelmére.

Schmidt Mária leszögezte: Németországnak láthatóan az a célja, hogy úgy váljon Európa urává, hogy pénzügyi eszközökkel, a jogalkotással és a bürokrácián keresztül próbálja meg uralni „a birodalmat”, mindezt pedig úgy teszik, mintha ez nem német, hanem összeurópai érdek lenne. A végén mindig a németeknek a pénztárcája lesz valahogy vastagabb, akármilyen problémáról is van szó – hangsúlyozta, példaként említve az olasz választásokat, ahol a német uniós biztos, Günther Oettinger megfenyegette az olasz választókat: ha nem úgy fognak szavazni, ahogy az a pénzpiacoknak tetszik, „akkor majd magukra vessenek”. 

Németország egyesítése kapcsán a főigazgató arról beszélt: az NSZK vezetői abban voltak érdekeltek, hogy a berlini fal ne omoljon le, hiszen az NDK-val való szembenállás alapvetően kényelmes helyzetet biztosított a számukra.

Götz Kubitschek a beszélgetés során a jelen Németország megroppanó identitásáról azt mondta: ugyan a német állam még fiatal korban van, a német identitás sokkal korábbra, még a Német-Római Császárság idejére nyúlik vissza. Ám a 20. század lesújtó vereségei miatt a német múlt megkérdőjeleződik. Szerinte egyfajta „nemzeti mazochizmusról” beszélhetünk, az emberek legszívesebben mindent kitépnének önmagukból, ami német. Vannak olyan területek, amelyek nem dekonstruálhatók kulturálisan: ilyen a futball és a zene, ezért ezek segíthetnek az egészséges német önkép újraépítésében.

Helmut Kohl régiónkra nézve kiemelkedő szerepe kapcsán Schmidt Mária elmondta: Kohl életének és politikájának legfontosabb célja az egységes Németország megteremtése volt, ezzel szemben a mostani német – és általában európai – politikusokat kizárólag a pénz motiválja.

Kubitschek úgy reagált: bár generációjával együtt csodálta Kohlt a kitartása miatt, és ő személy szerint nagyszerű politikusnak tartotta, mégsem nevezné ragyogó államférfinak. Szerinte az egykori kancellár is felelős a ma uralkodó „nem nagyvonalú, kispolgári, sőt nyárspolgári, provinciális” német attitűdökért.

Schmidt Mária válaszában elmondta: ő ezt a vidékies, kispolgáriasságot elitellenes magatartásként látja, aki soha semmilyen elismerést nem kapott az elit tagjaitól. A Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: furcsa számára német részről a provincialitás pejoratív értelemben történő használata, főleg a mostani nagy európai egységfolyamatban, ahol a provinciák egyre fontosabbak. „Skócia, Katalónia, Észak-Olaszország önálló akar lenni, mindenki felfedezi azt a szülőföldhöz való tartozást”, ami a globalizációban a gyökereket meg tudja tartani. „Nem az lenne a németeknek a legfontosabb, hogy egy bajor legalább arra büszke legyen, hogy bajor?” Példaként hozta fel a BMW-t és a Bayern Münchent, amelyekre szerinte okkal lehetnének büszkék az adott régióban.