Schmidt Mária

A Soros–Vona–Gyurcsány–Karácsony-koalícióról

A 2018-as parlamenti választás kampányában eldőlt, hogy a „politikailag korrekt” kánon kimúlt. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a hazai és a külföldi haladók által ezerrel nyomatott diktátorozás, a jogállamért való aggódás, a fékek és ellensúlyok emlegetése, az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás stb. egytől egyig olyan fedőduma volt, amelyet soha nem gondoltak komolyan, s amelyet csak Orbán lejáratása és megbuktatása érdekében alkalmaztak.

Az ellene szervezkedő erőkkel kapcsolatban ugyanis a fenti elvárások nem számítanak, csak és kizárólag az a fontos, hogy Magyarországon gyenge, kiszolgáltatott és az üzleti érdekeiket nem sértő vezetés legyen. Ha hazánk kormányozhatatlanná válik, őket az sem zavarja, ahogy egy jobbikos irányítású koalíciós kormánnyal is rögvest kibékülnének. Mert az garancia lenne az európai értelemben vett haladásra. Pedig ők is tudják, hogy a Jobbikhoz képest az általuk stigmatizált és sarokba szorított német AfD vagy a francia Le Pen-féle párt ezerszer szalonképesebb és mérsékeltebb. A Jobbik rövid múltja alatt antiszemita, cigányellenes, homofób, Irán-, orosz- és iszlámbarát kijelentéseiről híresült el. Mindez azonban, úgy látszik, belefér, mert az utóbbi években egy olyan pártfogóra tettek szert, aki nemcsak fizeti őket, de gazdájukhoz hasonulva ugyanolyan elvtelen, pénzéhes haszonlesőkké váltak. Ettől aztán totál alkalmasak lettek arra, hogy Heller Ágnes, Bitó Szalon László és nyomukban a Soros-zsoldban álló ballib sajtó megannyi kül- és belföldi bértollnoka, valamint a magyar ballib értelmiség díszpintyei meglássák bennük azt az igaz szövetségest, akivel együtt legyőzhetik Orbánt. Teljesítették ugyanis a feltételeket: orrba-szájba gyalázzák a miniszterelnököt és támogatják a migrációt.

Lássunk tisztán. Vonáék nem azért nem szavazták meg a migránsok megállításához szükséges alkotmánymódosítást, hogy pártjuk különállását bizonyítsák, hanem azért, hogy megszerezzék Soros és a kötelező kvóta ránk kényszerítésében érdekelt németek s uniós szövetségeseik támogatását, ami többek között médiumaik jóindulatú pártfogásában is megnyilvánul. Mindenki megtapasztalhatja: a nemzetállamellenes kül- és belföldi balliberális megmondóemberek azért kampányolnak, hogy a kommunistákból megmaradt utódpárt, a belőlük kiszakadt, neoliberálissá vált szocialisták, valamint a szélsőjobboldali zsebnácik népfrontos együttműködést alakítsanak ki Orbán legyőzése érdekében. Mert neki nincs bocsánat a különadók, különösen a bank-adó, a közüzemek visszaszerzése, a migráció megállítása, a kötelező kvóta ellenzése miatt, s azért, mert keresztény, családbarát és nemzeti politikát folytat.

Nézzük, kikből áll össze ez a régi-új népfront!

A drogos, nőverő Juhász Péterből, akinek nincs bevallott jövedelme, mégis luxusbérlakásban lakik és autót tart. Nőverése következményei alól maga a hazai metoo főnénijének bejelentkező Schillingné adott felmentést. Ahogy Janiczak ózdi jobbikos polgármester minősíthetetlen hangnemű, női beosztottját anális erőszakkal fenyegető viselkedésével szemben sem vonják fel a szemöldöküket a máskor oly érzékeny, feminista elkötelezettségű ballibek.

Vona pártelnök is csak annyira volt képes, hogy kijelentette: bár az alelnök magánbeszélgetésben nem illendően fejezte ki magát, de ez bárkivel megeshet. Különben is bocsánatot kért, és ezzel rendben is vagyunk. Egy bagatellizáló, szétkenő, senkit semmire nem kötelező bocsi. Ennyi. Meg egy Bambi.

De mindegy is. Mert a ballibektől még ennyire sem futotta. Húsz évvel ezelőtti bizonyíthatatlan vádakon heteken keresztül csámcsogtak.

Mindenkinek volt mondanivalója azzal kapcsolatban, hogy ekkor és akkor ez és az miért volt gáz, sőt főbenjáró bűn. De amiről hangfelvétel van és egyértelműen megalázó, sértő minden nőre nézve, az az egyébként olyan könnyen felháborodók számára ezúttal belefér, sőt szóra sem érdemes. Ahogy az sem, hogy egy hangfelvétel tanúsága szerint a Jobbik kiskunhalasi képviselőjelöltje pénzt ajánlott a helyi LMP-s képviselőjelöltnek a visszalépéséért.

Vona elnök úr szerint ez vicc volt. Még hány helyen tesznek hasonlóan vicces ajánlatokat? És miből? Simicska pénzéből? Vagy Soroséból? Esetleg mindkettőtől kaptak rá forrást?

Vona pártját már hónapok óta „hájpolja” az összes idelátogató külföldi szakértő, publicista, elemző. Állításuk szerint ugyanis ez a Jobbik már nem az a Jobbik. Megváltozott, megtagadta a múltját, s így teljesen Nyugat-kompatibilissé vált. Ezt támasztják alá a párt vezetőinek a nyilatkozatai is, például arról, hogy Alföldi Róbert nélkül nincs normális Magyarország, cserébe Alföldi szerint rendben lévő a Jobbikra szavazni. Vagyis kéz kezet mos, illetve minden, amit a megalakulásukkor és azóta mondtak, azaz radikalizmusuk és jobboldaliságuk hazugság volt, csak az a frankó, amit most mondanak. Összenőtt tehát, ami összetartozik. Ezért állnak ki az összebútorozás mellett azok, akik mindig is „a cél szentesíti az eszközt” elvét vallották. A belvár megmondók, a Szeretem Magyarországot (tényleg?) klubja a Spinoza-házzal együtt, Farkasházy Tivadarral és Ungváry Rudolffal megfejelve, valamint barátaik és üzletfeleik. Akik szemet hunynak afelett, hogy kicsit még mindig nácik, legalábbis az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint, aki úgy véli, ettől még nyugodtan lehet rájuk szavazni. Hiszen nekik szükségük van a Jobbikra ahhoz, hogy esélyt remélhessenek a Fidesz legyőzésére. Ez pedig mindent felülír. Ahogy Vonáék számára sem kizáró ok Gyurcsány szemkilövetése vagy a határon túli magyarok elleni folyamatos gyalázkodása. Az egyik az egyik felett huny szemet, a másik a másik felett. A lényeg a legszélesebb ellenzéki összefogás, amely már bizonyított Hódmezővásárhelyen, ahol sikerült egy olyan konzervatív fedésben lévő jobbikost megválasztatniuk, aki a városházán és a városban is diktafonnal közlekedik, s minden beszélgetést rögzít. Ha annak idején Gyurcsány pancserkormánya nem záratta volna be a Lipótmezőt, lehet, hogy Márki-Zay kezelése mára már eredményes lenne. Így azonban szakszerű ellátás nélkül maradt. Aztán itt van Karácsony Gergely, a másik reménység, aki megjárta az SZDSZ-t, az MSZP-t, szolgálta Gyurcsányt, majd LMP-s lett. Az LMP-t elárulta Bajnaiért, Párbeszéd néven pártot alapított, amelyet egyesített az Együtt-tel, majd otthagyta és beállt az MSZP-be górénak. Ha egy-két lépést kihagytam volna, elnézést kérek. Éppen a minipártjában szerencsétlenkedett, amikor az egykor jobb sorsra érdemes MSZP kilízingelte magának, mert súlyos kormányfőjelölt-hiányban szenvedett. Azóta hetet-havat összehord, láthatóan fogalma sincs arról, hogy egy ilyen szerep legalább minimális összeszedettséget és komolyságot igényelne.

Megválasztása esetére az Alaptörvény felfüggesztésével és semmibevételével, vagyis a jogállam hatályon kívül helyezésével fenyeget. Mindezt úgy, hogy polgármesterré választásakor már felesküdött az Alaptörvényre (?!) amit vagy elfelejtett, vagy esküje nem kötelezi semmire. Úgy van vele, hogy ő esküdött, ő nem tartja be.

Itt álljunk meg egy pillanatra! Képzeljük el, hogy Orbán mond valami hasonlót a jogállam hatályon kívül helyezéséről.

Már landoltak volna nálunk a kék sapkás békefenntartók, és a Soros-hálózat összes fizetett rettegője versenyt sivalkodna az Európai Unió liberális és szocialista vezérkioktatóival.

Most azonban, hogy elvtársuk készül a jogállam kivégzésére, néma csend és félrenézés. Nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen továbbmenni! És akkor itt van mindjárt Gyurcsány Ferenc, vagyis Fleto, a közbohóc, aki napi szinten képes felturbózni sivár politikai életünket.

Hónapokig hisztizett, mert mindenképpen MSZP–DK-s listát akart, és mindenkiben, aki ellenezte, felfedezte a titkos orbánista árulót. Akit Botkában, az ideiglenesen az MSZP-ben tébláboló miniszterelnök-jelöltben le is leplezett. Botka kinyírásának a pillanatában aztán kiderült, hogy a közös lista tök ciki, és valójában koordinált jelöltállításra van szükség. Itt elvesztettem a fonalat, amelyet azóta sem találok, és azt hiszem, velem együtt így van ezzel a választókorú népesség nagyobbik fele.

A ki kivel és kivel nem immár egy éve zajlik. A cél: a legszélesebb körű összefogás – vagy mégsem. A pártoknak kell megegyezniük, illetve a választók maguktól úgyis jobban tudják, hogy mit és kit. Alakultak különböző árnyékkormányok, színre léptek a szokásos mindentudó és mindent jobban is tudó megmondóemberek, akik napjában többször is osztják nekünk az észt. Vannak aztán a civil mérők, akik segítik a választók szeme előtt lebegő füstfelhőt még áthatolhatatlanabbá tenni.

Pedig ez a minősíthetetlen ámokfutás azt a veszélyt jelzi számunkra, hogy ha ez az elvtelen, hataloméhes, ötlettelen és tehetségtelen, szedett-vedett Csipet csapat kerülne többségbe, hazánk kormányozhatatlanná válna. Odalenne a biztonság, a stabilitás és mindaz, amit 2010 óta együtt elértünk. És amire méltán lehetünk büszkék! Migránsországgá válnánk, ahol évtizedeken belül muszlim többségű lenne a lakosság.

Ezekre egy lovas kocsi irányítását sem szabad rábízni, nemhogy egy országot!

Magyarország többet érdemel!

Mi döntünk.