Monsigniore cardinal Dziwisz! Igen tisztelt Erdő Péter bíboros úr! Tisztelt Miniszter Urak! Nagykövet Urak! Hölgyeim és Uraim!

A Petőfi-díj a szabadságról szól, mely minden közös jó forrása. Ezért is egyre fontosabb ez a kitüntetés, mert mintha a szabadságból egyre kevesebb lenne, mintha feledésbe merülne a tudás, hogy csak a szabadság szülhet rendet.

A szabadság mindenkori hőseit az köti össze, hogy határozottan képviselték, képviselik legfontosabb közös értékeinket. Ezek az értékek képezik Európa nemzeti közösségeinek több ezer éves alapját. Ezek az értékek szinte kivétel nélkül a kereszténységben gyökereznek: mert nincsen szabadság szeretet nélkül, és nincsen szabadság megbocsátás nélkül sem. És nem létezhet szabadság csak akkor, ha embertársaink felé tisztelettel fordulunk.

A kommunista diktatúra karmesterei korántsem voltak ostobák, alaposan felmérték a lehetőségeiket. Nem véletlen, hogy minden erejükkel támadták a szabadságot. Eszközük a félelemkeltés volt, hiszen a félelem megfosztja az embert életerejétől, önállóságától és mély lelki, szellemi rabságba taszítja.

Még szerencse, hogy a Jóisten az ő mérhetetlen bölcsességében mindig a legsötétebb időkben küldi el hozzánk a szabadság apostolait. Olyan hősöket, akik – nagy csoda ez! – valamiért mégsem félnek. És mert nem félnek és erőt sugároznak, emlékeztetnek bennünket arra milyen is a szabadság, mennyire gyógyító erejű, mennyire elementáris.

Stanislaw Dziwisz bíboros úr e hősök egyike. Közülünk, közép-európaiak közül való, innen indult, amikor a legnagyobb sötétség borult ránk. Boldog vagyok, hogy a Petőfi-díjjal köszönetet mondhatunk neki azért az állhatatosságért, mellyel szolgálatot vállalt a szeretet, a megbocsátás és a szabadság ügye mellett. Az a józanság és erő, amely benne lakik, nem csak Szent II. János Pál pápának volt megfizethetetlen ajándék, de nekünk is az.

Szeretettel köszöntöm Önöket a Petőfi-díj 2017. évi díjátadóján! Jól esik látni, hogy Önöknek is fontos ez az elismerés, mellyel azon embertársainkat tüntetjük ki, akik régiónk legnagyobb kincsét – a függetlenséget és az általa kibontakozó szabadságot – helyezték életük és munkálkodásuk középpontjába.

Köszönöm, hogy itt vannak velünk!